egészségügyi interjú

Nemcsak a szerializáció okoz fejtörést az európai gyógyszeriparnak

2019. február 9-étől új világ köszönt a hazai gyógyszerszektor szereplőire, működésbe lép a szerializáció rendszere a hamis gyógyszerek ellen. Az új rendszerre való felkészülésről, annak működtetéséről Illés Zsuzsannával, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatójával beszélgettünk. A rendszer működtetéséért felelős HUMVO Zrt. elnöke a Portfolio-nak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új rendszer miatt óriási teher hárul a gyártókra. Elmondása szerint jelenleg a kórházakban is zajlik az előkészítő munka, hogy készen álljanak a csatlakozásra. Azt is megtudtuk a szakembertől, hogy a betegek mindebből mivel találkozhatnak, hogy hogyan áll a felkészülési folyamatban a többi európai ország és hogy a szerializáción kívül milyen kihívások leselkednek az európai gyógyszeriparra.

Magán sürgősségi baleseti ellátás Magyarországon? Már működik!

Mindannyiunknak az az érdeke, hogy működjön az állami egészségügy, az más kérdés, hogy bizonyos reformokra sürgető szükség van - vallja Dr. Knoll Zsolt és Dr. Börzsei-Knoll Veronika, az Emineo magánklinika alapítója. A 2009 óta létező, elsősorban mozgásszervi panaszokra specializálódott privát egészségügyi intézmény vezetői beszéltek az áprilisi elején megnyílt új, 18 ágyas magánkórház kapcsán szerzett tapasztalatokról, a szakképzett munkaerő megtartásának kérdéséről, az állami és magán ellátórendszer egymás mellett éléséről, a további bővülés lehetőségéről, és az egészségügy jövőbeni finanszírozásáról. Állítják: az Emineo sikere abban is keresendő, hogy megtaláltak egy piaci rést, de a tervezett 15 százalékos árbevétel növekedésért már nagyon sokat kell tenniük.

Bogsch: Szomorú és csalódott vagyok, hogy még nem kapta meg a támogatást a cariprazine

Csalódott Bogsch Erik amiatt, hogy a cariprazine nevű készítmény még mindig nem kapta meg a támogatást Magyarországon, de bízik abban, hogy legkésőbb október elsejéig megszületik a pozitív döntés. A Richter Gedeon Nyrt. elnöke a Portfolio-nak adott interjújában arról is beszámolt, hogy a gyógyszeripart is sújtja a munkaerőhiány, a helyzet fokozatosan romlott az elmúlt másfél évben és vannak olyan esetek, ahol a jelenség már nagyon komoly fennakadásokat okoz a gyártásban. A társaság elnökével emellett beszélgettünk az Esmya-ügy várható fejleményeiről, a cég új vezetési struktúrájáról, a felsőoktatás helyzetéről és egy gyógyszeripari stratégia szükségességéről.

Automatizálással válaszolnak a kihívásokra a hazai gyógyszercégek (Interjú)

Tavaly közel 1100 milliárd forintos bevétel felett zártak a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének tagvállalatai. Eközben a vállalatok beruházásai megugrottak, közel 100 milliárd forintot költöttek erre a célra - tudtuk meg Greskovits Dávidtól, a MAGYOSZ elnökétől. A Meditop Gyógyszeripari Kft. ügyvezető igazgatója azt is elárulta, hogy nehéz év áll a szektor mögött, az elmúlt 30 év legkomolyabb kihívásai elé néz a szektor. Elmondása szerint vannak olyan akadályok, amelyek az iparág fenntartható működését is gátolják. A szövetség elnökével a gyógyszeripar terveiről is beszélgettünk.

Szlovákia megoldja: szokatlan módon teszik rendbe az egészségügyet

Az orvosok elvándorlása és annak mértéke volt a katalizátor Szlovákiában az egészségügy legújabb átalakításában - tudtuk meg Újlaki Ákostól, a Boston Consulting Group projektvezetőjétől. A tanácsadó cég dolgozta ki a legutóbbi egészségügyi reform alapjait a szomszéd országban, mely azért is különleges, mert politikai konszenzus alakult ki mögötte. A nulladik lépés a transzparencia megteremtése, ehhez pedig pontos adatokra van szükség. Erre alapozva lehet olyan érzékeny döntéseket meghozni, melyek végső soron egy kórház bezárását vonhatják maguk után. A munka azonban nem gyorsfutás, a szakember szerint 10 éves távlatban kell gondolkodni egy ilyen átalakítás során. A magyar egészségügyről úgy vélekedett, hogy a magánszféra elkezd jobban kiépülni, ezt az emberek out of pocket kiadásból finanszírozzák, ami drágább működést jelent, az állami rendszer pedig egyre kevésbé lesz kompetens. Be kell látni: nem kell ennyi főorvos a kórházakba.

Most van kritikus döntési pontnál Magyarország - Interjú az MSD hazai vezérével

Magyarország a régiós versenytársak között az egyedüli ország, ahol csökkent a nettó gyógyszerkassza-költés, pedig a gyógyszerkassza mérete odavezethet, hogy bizonyos készítménybefogadások késnek - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Thomas Straumits, aki 2014 óta ügyvezető igazgatóként vezeti az MSD gyógyszergyártó vállalat magyar leányvállalatát. A magyarországi Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének korábbi elnöke arról is beszélt, hogy a magyar gyógyszeripar egyedül maradt a különadók tekintetében, ugyanis ez az az ágazat, ahol még mindig ugyanolyan magas a különadó mértéke, mint a válság alatti időkben. A szakember szerint lenne tér a különadó csökkentésére, de nemcsak ebből a szempontból van fontos döntési helyzetben a magyar döntéshozás. A klinikai vizsgálatok terén is egyre nagyobb versennyel kell ugyanis Magyarországnak szembenéznie, új országok zárkóznak fel hazánk szintjére.

A magyar, aki Európa egészségügyét alakítja

"Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani"

A kutatók területén nem látok annyi gondot, mint a betegellátás területén. Ez utóbbi esetében egyértelmű, hogy az ellátás egyre nehezebben szervezhető. Nem azért, mert kevés az orvos, hanem a szakszemélyzetből, a műtősnőkből, nővérekből nincs elég a magyar egészségügyben - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Erőss Loránd neurológus, idegsebész, akit az áprilisban robottal végrehajtott műtétjének részleteiről, körülményeiről is kérdeztünk. A szakember, akivel körbejártuk az egészségügyben várható jövőbeni trendeket is, úgy véli, hogy innováció nélkül csak egy helyben toporgás a medicina.

A három alapfeltétel ahhoz, hogy jobb legyen végre a magyar egészségügy

Kinyilvánított kormányzati és össztársadalmi szándék, jövőkép-stratégiai célok-tervek, valamint megfelelő szakembergárda - Tótth Árpád ezek az alapfeltételei annak, hogy Magyarországon javuljon az egészségügyi ellátás. Az öt éve Norvégiában élő és az északi régió hatóságának orvosszakmai tanácsadójaként dolgozó egészségügyi szakemberrel interjúnkban arról is beszélgettünk, hogy miként működik a norvég egészségügyi modell, mi a szerepük ott a magánszolgáltatóknak, mindezekből mit lehetne és érdemes átültetni Magyarországra. Beszélgetésünk során hangsúlyozta, hogy Norvégiában felismerték: az adat lesz az új kor olaja. Eloszlatta azt a tévhitet is, hogy az északi országban kevesebb lenne a beteg ember, a lényeges különbség ott az például velünk szemben, hogy mindent megtesznek a korai felismerésért és a gyors ellátásért, másrészt a "végzetes" stroke-ot vagy szívinfarktust nem 60 évesen kapja meg valaki, hanem 80-90 évesen. Úgy vélekedett a magyar ellátás kapcsán, hogy a magánszolgáltatók erősödése bele van kódolva a magyarországi egészségügy mostani működésébe.

Nincs két rendszerre elég egészségügyi dolgozó (Interjú)

Az állami- és magánegészségügyi ellátásban is elengedhetetlen a szakmai felügyelet és minőségbiztosítás, mert a beteg mindkét rendszerben beteg - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese hangsúlyozta: nincs egyszerre két (állami és magán) rendszerre elég egészségügyi dolgozó, sokan elhagyták az egészségügyi pályát, míg mások külföldön vállaltak szakmai munkát, és az itthon maradt orvosok nagy része az állami munkahelye mellett több, akár 3-4 helyen is magánrendel, ezért szabályozott átjárásra lenne szükség a számukra. A magyar egészségügy átalakításáról szólva kifejtette: a kiegészítő egészségbiztosításokra egyre nagyobb az igény mind a biztosítók, mind a betegek részéről. Az évtizedeken keresztül fizetett járulékot ugyanis egyre többen szeretnék felhasználni a magánszektorban.

Nem kellene megvárni, hogy az állami egészségügy legyen a következő 3-as metró

Az állami egészségügyi rendszer nagyon sokáig még nem fog tudni versenyezni a magánszektorral abban, hogy megfelelő időt szánjon a betegekre, főleg azért sem, mert óriási különbségek vannak az intézmények finanszírozásában - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Schiszler István. A Duna Medical Center ügyvezető igazgatója szerint a magánintézmények által generált verseny hosszabb távon az állami egészségügyben is pozitív változásokat kényszerít ki és azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi keretek között a magánszolgáltatók plusz forrásokat hoznak az ágazatba. A társadalombiztosítási piac teljes megnyitása viszont már más kérdés - figyelmeztet a szakember, aki emiatt csakis alapos társadalmi és közgazdasági elemzések után tudna elképzelni bármilyen módosítást ezen a téren. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a saját kórház munkálataival az idei harmadik negyedévben elkészülő magánintézmény is érzi a magánegészségügyi piac magyarországi felfutását.

A legjobb orvosokat dupla pénzért viszik el a magáncégek

A betegek szubjektív igényei és a fővárosi állami szakrendelők fejlesztésének elmaradása vezetett a magánegészségügyi piac fejlődéséhez idehaza - vélekedik Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, aki ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a magánpiac az állami 50-ed részét éri el. A Vasútegészségügyi NK Kft ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában beszélt az állami rendszer legnagyobb bajairól: jelenleg minden az intézmények érdeke szerint történik, nem a beteg érdeke szerint, gyenge az állami szolgáltatásvásárlási funkció, nem mérik a hatékonyságot, nincs felügyeleti funkció, a finanszírozás nem kezeli az amortizációt és pazarlás is van a rendszerben. A munkaerőpiaci helyzet odáig súlyosbodott, hogy a magán- és állami szolgáltatók egymásra ígérgetnek, az elszívó hatás a magánpiac felől jelentkezik, közben már nincs, aki külföldre vándoroljon.

Teljes átalakuláson megy át a magyar egészségügy

Lassú átalakulási folyamatnak vagyunk a szemtanúi a magyarországi egészségügyben: a strukturálatlan finanszírozási modell felől a strukturált (vállalatok, vagy egyének által előre fizetett, pl. biztosítási) modell felé haladunk, de az út hosszú - vallja Fábián Lajos, a magyar magánszemélyek által, a magyar magánegészségügy fejlesztése érdekében alapított MedAlliance Holding igazgatóságának elnöke. A Medicover svéd magánegészségügyi óriási korábbi nemzetközi működésért felelős igazgatója közelről élte meg a régiós egészségügyi rendszerek átalakulását és ez alapján úgy véli, hogy a lengyel és a magyar modell sok tekintetben hasonlít, például, hogy a döntéshozók kimondják: az egészségügy nem üzlet, azonban Lengyelország 10 évvel előttünk jár. A teljes régióban jártas magánegészségügyi szakember mindezek mellett beszélt a magyar piacon előttünk álló szolgáltatói konszolidációról, a most megvásárolt Róbert Károly Magánkórházzal kapcsolatos terveiről, a holding terjeszkedési lehetőségeiről és a szakképzett munkaerő hiányáról. Ennek kapcsán arra figyelmeztet: az orvosok munkáját segítő képzett hadsereg nélkül nincs élet az egészségügyben.

Elképesztő a béremelkedés az egészségügyben - Mihez kezdenek a privátcégek?

A magánegészségügyi szolgáltatók piacán további koncentrációra számít az Affidea Magyarország vezérigazgatója, Leitner György, aki a Portfolio-nak adott interjújában a nemrégiben bejelentett felvásárlás hátteréről is beszélt. Az akvizíció azért is különleges, mert ez az Affidea Csoport első olyan akvizíciója, amelyik kívül esik a képalkotó diagnosztika területén. Arról is beszámolt a szakember, hogy az egészségügyi szektorban elképesztő a bérnyomás, rendkívül gyors a növekedés. A foglalkozás-egészségügyben, illetve vállalat-egészségügyi programokban pedig óriási potenciált lát.

Varga Péter Pál: Új kórház megépítését tervezzük

A magánegészségügynek arról is kellene szólnia, hogy magánbefektetés hasznosul a köz javára közfinanszírozott szolgáltatásvásárlás formájában - vallja Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója, aki a nyári tranzakcióról is beszélt, melynek során Csányi Sándor cége, a Bonitás 2002 többségi tulajdonrészhez jutott a BEK-ben. A tervezett új kórház műtőblokkja modernebb, high tech beavatkozásokra is képes lesz, példaként említette meg a sebészeti robottechnikát.